Környezetünk változik, az átlagos hőmérséklet globális szinten 1⁰C-kal nőtt. Ez a jelentéktelennek tűnő egy fok nagy hatással volt az évszakokra és az időjárásra. Az 1°C-os emelkedés ugyanis rövidebb és melegebb teleket, évente kevesebb hideg napot, vékonyabb hótakarókat, a tavasz korábbi érkezését, hosszabb és melegebb nyarakat, felgyorsult tengerszint-emelkedést és szélsőséges időjárási eseményeket, például áradásokat, aszályokat, gyakori zivatarokat, tornádókat és hőmérsékleti szélsőségeket eredményezett.

Amikor éghajlatváltozásról beszélünk, a fent említett következmények jutnak először eszünkbe. Amikor azonban áttekintjük az éghajlatváltozás következményeit, többről van szó, mint a szemmel látható dolgok – néhány komoly fenyegetést figyelmen kívül hagyunk. Az egyik ilyen fenyegetés a külső paraziták fokozott jelenléte és elterjedése, amelyek a fertőző kórokozók vektoraként lépnek fel.

Dog 01

Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a vektor parazitákat?

Az évszakok változása több szinten fejti ki hatását, földrajzi elterjedésüket, az átviteli útvonalakat, valamint a vektorok által terjesztett betegségek megjelenését és újbóli megjelenését.

Az éghajlatváltozás befolyásolja a vektorok aktivitását – hatással van a fertőző betegséget okozó kórokozóra, a kórokozó továbbításához szükséges vektorra, és végül a végleges gazdaállatra is.

Az éghajlatváltozás általában két minta módosításán keresztül befolyásolja a vektorokat:

  • Hosszabb évszakok – a kedvezőbb időjárási viszonyok miatt a vektorok korábban válhatnak aktívvá és a szokásosnál hosszabb ideig maradhatnak tevékenyek. Például, ha a szokásosnál 15 nappal korábban válik aktívvá, és 15 nappal tovább marad aktív, az 1 hónappal hosszabb szezont eredményez.
  • Távolság kiterjesztése – a kedvezőbb körülményeknek köszönhetően a vektorok kiterjesztik földrajzi elterjedésüket. Például egy vektor, amely egykor egzotikusnak számított, mint például a tigrisszúnyog, már Európa északi részein is megtalálható.

Mindent egybevetve, a hosszabb évszakok és az szélesebb körű elterjedés a vektorpopulációk nagyobb egyedsűrűségét eredményezik.

Dog 02

A vektor parazitákat befolyásoló egyéb tényezők

Az emberek és állatok utaznak

A Covid-19 világjárvány előtt az emberek világszerte utaztak, gyakran imádott kedvenceik társaságában. A háziállattal való utazás hozzájárulhat a vektorok és kórokozók terjedéséhez.

Mi több, kedvenceink egyedül is utazhatnak – a nemzetközi vásárlások, örökbefogadások és állatjóléti szervezetek szintén hozzájárulnak a problémához. A háziállatok utazásának talán legfontosabb tényezője a külföldről érkező kutyák és macskák örökbefogadásának növekvő tendenciája. A betegség terjedésének szempontjából a felnőtt állatok potenciálisan veszélyesebbek, mint a kölykök. A felnőttek ugyanis nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző kórokozót pusztán azért, mert hosszabb ideig voltak kitéve a lehetőségnek, hogy egy kórokozót hordozó vektorral érintkezzenek.

Ez a tendencia a háziállatok utazási szabályozásának hiányával együtt növeli a vektorok és kórokozók ellenőrizhetetlen terjedésének kockázatát.

A „városi hőszigethatás”

A „városi hőszigethatás” abban nyilvánul meg, hogy a városok területein magasabb a hőmérséklet, mint a vidéki területeken. Ezért bizonyos vektorok, mint például a lepkeszúnyogok, korábban aktívvá válnak, és az év során tovább maradnak aktívak a városi területeken.

Az a tény, hogy a városi területeken a gazdapopuláció sűrűbb, csak tovább növeli a problémát – több gazdaszervezet több vektort jelent.

A “naturban” környezet

Míg a jól fejlett, ultra-városi területeknek az úgynevezett “városi hőszigethatással” kell megküzdeniük, a kevésbé fejlett régiókban elmosódott a különbség a város és vidék között, amely egy köztes környezetet eredményez, ismertebb nevén a “naturbant”.

Ezek a „naturban” területek kiemelkedően fontosak a vektorok és a kórokozók átvitele szempontjából, mivel itt az emberek és a háziállatok átfedésben vannak a rezervoárként szolgáló vadállatokkal.

Cat 01

Minden tényező az éghajlatváltozással kapcsolatos?

Az olyan tényezők, mint az emberek és a háziállatok utazása, nem kapcsolódnak közvetlenül az éghajlatváltozáshoz. Ezek azonban lehetővé teszi a vektorok terjedését. Miután egy új vektor jelenik meg valahol, a képességét, hogy megtelepedjen, szaporodjon és kárt okozzon, határozottan befolyásolja az éghajlatváltozás és a vektor számára kedvező időjárási viszonyok kialakulására való tendencia.

Tegyük fel például, hogy egy fertőzött vektor új környezetbe kerül. Ha az időjárási körülmények nem kedvezőek, a fertőzött vektor elpusztul, mielőtt képessé válik a fertőzés továbbadására.

Másrészt viszont, ha a körülmények kedvezőek, a vektor elég sokáig fog élni a betegség terjesztéséhez, még akkor is, ha a kórokozó lassan fejlődik és időre van szüksége fertőzőképességének eléréséhez, vagy akkor is, ha időbe telik, hogy megfelelő gazdaszervezet találjon. Ha a körülmények kedvezőek, a vektor akár meg is telepedhet és jelenléte állandóvá válhat ezen a területen.

Alapvetően minden az időjárási viszonyokon múlik – ha kedvezőek, a vektor legyőz minden más akadályt. Az éghajlatváltozás teljes ökoszisztémákat változtat meg és alakít át, végül olyan élőhelyet teremtve, amely támogatja a vektorok megtelepedését.

Dog 03

Gyakori és újonnan megjelenő vektorok

Kullancsok

Az enyhébb ősz és tél korai tavassal párosulva megváltoztatta a kullancsok szezonalitását. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy sok régióban már nincs olyan, hogy kullancsszezon – egész évben jelen vannak.

Az éghajlatváltozás kullancsok aktivitásra gyakorolt hatása hangsúlyosabb a hidegebb régiókban. Általában a fagy érkezése véget vet a kullancsszezonnak. Most a fagy később érkezik és rövidebb ideig tart, ami kedvez a kullancsok aktivitásának és hosszabb kullancsidényt eredményez.

A melegebb régiókban elmosódottabb a szezonalitás, ami egész évben elősegíti a kullancsok aktivitását. Például 2017-ben egy kísérletet végeztek Németországban. Nevezetesen arra ösztönözték a lakosokat, hogy jelentsék be kullancs észleléseiket, és a bejelentések folyamatosan, az évszaktól függetlenül érkeztek.

A kullancsok erőteljes földrajzi terjedést is jeleznek. A kullancsvándorlásnak három kritikus szempontja van:

Az egzotikus kullancsfajok minden eddiginél messzebbre jutottak az északi területeken, mivel most már északon is elég mérsékeltek az időjárási körülmények a kullancs tevékenységéhez.

A kullancsok függőlegesen és vízszintesen is terjednek. Ma már az osztrák Alpokban, több mint 2000 méteres tengerszint feletti magasságban is találhatók kullancsok. Úgy vélik, hogy a függőleges terjedés a kisebb kiterjedésű hótakaró és a dúsabb növényzet eredménye, ami biztosítja a vadon élő gazdaállatok és rezervoárok, például a vadon élő szarvasok szélesebb körű elterjedését.

A vándormadarak hamarabb érkeznek – a korai tavasz érkezését követően. Amikor a madarak költöznek, új vektorokat hozhatnak magukkal.

Lepkeszúnyogok

A Phlebotominae alcsaládba tartozó csípő lepkeszúnyogok széles körben elterjedtek a mediterrán térségében, ahol egész évben aktívak. Az utóbbi időben a lepkeszúnyogok észak felé terjeszkednek. Az északi területeken azonban mozgásuk szezonális

A horizontális terjedés mellett a lepkeszúnyogok függőleges irányba is kezdenek elmozdulni. Manapság már nem ritka, hogy a lepkeszúnyogok 1000 méternél magasabb tengerszint feletti magasságokban is megtalálhatók. Ráadásul, ha a hótakaró nem különösebben vastag, a lepkeszúnyog lárvák túlélhetik a telet a talajban.

Szúnyogok

Nemrégiben egy új és veszélyes szúnyogfaj jelent meg Európában – az ázsiai tigrisszúnyog. Ez a korábban a mediterrán térségtől északra egzotikusnak számító szúnyog ma már nemcsak Európa déli részein, hanem bizonyos északi országokban, például Hollandiában is egyenletes eloszlásban található.

Számos szúnyogfaj található Észak-Európában, de a meleg hónapok nem elég hosszúak, a hideg hónapok pedig nem elég melegek ahhoz, hogy a szúnyogokban élő kórokozók elérjék fertőzőképes állapotukat. Az általuk hordozott kórokozók ilyen körülmények között nem érik el fejlődésük fertőző szakaszát.

Egy másik éghajlat-változási tényező, ami a szúnyogok szélesebb földrajzi elterjedését támogatja, az időjárási szélsőségek – a heves esőzések. A heves esőzések áradásokat okoznak, és az elöntött területek tökéletes szaporodási környezetet jelentenek a szúnyogok számára.

Bolhák

A bolhákat kevésbé érinti az éghajlatváltozás, mert szeretnek bent lenni és jól alkalmazkodnak a beltéri élethez, szabályozott és mérsékelt körülmények között, a környezeti tényezőktől függetlenül.

Amikor a bolha talál egy gazdaállatot, igazából nincs oka elhagyni azt. Akkor táplálkozik, amikor csak kedve tartja, és oda üríti székletét, ahol a gazdaállat megfordul. A vértartalmú bolhaürülék nagyszerű táplálékforrás a bolhalárvák számára.

Ilyen tökéletes körülmények között a nőstény bolhák körülbelül 40 petét raknak naponta. Idővel a peték kikelnek és a mindenhol elszórt ürülékből táplálkoznak. Ez egy varázslatos és soha véget nem érő körforgás.

Fleas

Gyakori és újonnan megjelenő vektorok által terjesztett betegségek

Leishmaniasis

A leishmaniasis egy rovarok által terjesztett betegség, amelyet a Leishmania infantum protozoon okoz, és amelyet a lepkeszúnyogok továbbítanak. A lepkeszúnyogok éjszakai rovarok, amelyek nagy számban vannak jelen a mediterrán térségében. Néhány lepkeszúnyog faj azonban már megtalálható Észak-Franciaországban, Svájc déli részén és Németországban is.

A fertőzött lepkeszúnyogok terjesztik a kórokozót, miközben a gazdaállat véréből táplálkoznak – kutyákéból, macskákéból, más emlősökéből és emberekéből. A leishmaniasis egy potenciálisan életveszélyes betegség, amely bőrelváltozásokkal, fogyással, köröm hiperpláziával, kötőhártya-gyulladással, izomsorvadással és veseproblémákkal jelentkezik.

Dirofilariosis

A dirofilariosist szúnyogok közvetítik, és a Dirofilaria immitis és a D. repens féreg okozza. A vektor Közép-Európa déli részein található meg. A megbetegedés a kutyákat, macskákat, sőt az embert is érinti.

Amikor a fertőzött szúnyogok táplálkoznak, a D. Immitis lárva alakjai bekerülnek a sebbe és behatolnak a gazda szervezetébe. A gazdaszervezetben hihetetlenül hosszú férgekké fejlődnek, amelyek a jobb szívfélben és a tüdőartériákban élnek, és ezáltal a komplex betegség utolsó stádiumában kutyák esetén súlyos szívelégtelenséget okoznak. A D. repens esetében a férgek a bőr alatt élnek és fájdalmas csomókat képeznek.

Bartonellosis

A szélesebb körben „macskakarmolási betegségként” ismert bartonellosist a Bartonella henselae baktérium okozza. A baktérium fő rezervoárja a házimacska, elsődleges vektora pedig a macskabolha. A baktérium, a rezervoár és a vektor is világszerte elterjedt. A bartonellosis leginkább legyengült immunrendszerű személyekben jelentkezik lázzal, megnagyobbodott nyirokcsomókkal, valamint a szem, az íny és a szív gyulladásával.

Babéziózis

A babeziózist vagy piroplazmózist a Babesia családba tartozó protozoonok okozzák, melyeket bizonyos kullancsok terjesztenek. A protozoonoknak el kell tölteniük egy bizonyos időt a kullancsban, hogy elérjék fertőzőképességüket, ami azt jelenti, hogy nem minden protozoont tartalmazó kullancs fertőző. A babéziát hordozó kullancsok, mint például a Dermacentor reticulatus, Nyugat-, Dél- és Közép-Európától a Balti-tengerig elterjedtek

A protozoonok behatolnak a gazdaszervezet vörösvérsejtjeibe, ahol aztán szaporodnak. Ennek eredményeként a vörösvérsejtek károsodnak felszakadnak és végül vérszegénység alakul ki. Gyors és megfelelő kezelés hiányában a betegség a kutyára nézve halálos.

Borreliosis

A borreliosist vagy ismertebb nevén Lyme-kórt a Borrelia borrelia nemzettségbe tartozó baktériumok okozzák. A baktériumokat kullancsok terjesztik. A vektor kullancsok egész Európában elterjedtek, kivéve a rendkívül hideg és rendkívül meleg területeket. A Lyme-kór ritkán okoz súlyos betegséget állatokban, emberekben azonban súlyossá válhat és lázat, kiütéseket valamint izom- és ízületi problémákat okoz.

Ehrlichiosis

Az Ehrlichiosist az Ehrlichia canis baktériumok okozzák, melyeket a Rhipicephalus sanguineus kullancs terjeszt. A vektor Dél-Európában és Közép-Európa egyes részein fordul elő, és kutyákat, néha macskákat érint. A körülményektől függően a baktériumok áttelelhetnek a fertőzött kullancsokban.

A baktériumok a vérsejtekben élnek, és jelentősen alacsony vérsejtszámot okoznak – alacsony fehér- és vörösvérsejtszámot, alacsony vérlemezke számot.

Cat 02

Megtanuljuk, hogy kell együtt élni 

Proaktívnak kell lennünk, és meg kell tennünk a szükséges lépéseket, hogy kezelni tudjuk a megváltozott veszélyt, amit a paraziták jelentenek. Ezen vektorokkal való együttélés megtanulásának folyamata hosszú és összetett. Speciálisan kidolgozott stratégiákat és célzott megközelítéseket igényel.

Először is növelnünk kell a tudatosságot és lehetővé kell tennünk a pontos információkhoz való szabad és könnyű hozzáférést. Alapvetően megfelelő oktatásra van szükségünk. Mindent tudnunk kell az ellenségről.

Másodszor, a tulajdonosoknak megfelelő védelmet kell biztosítaniuk kedvenceik számára. Régebben az állatorvosok márciustól októberig ajánlották a parazitaellenes termékek használatát. Most az állatorvosnak fel kell mérnie a veszélyt, amit a paraziták jelentenek az állatra, és az életmód jelentette kockázat alapján kell védelmet biztosítania a paraziták ellen.

Amikor arról szeretnénk meggyőződni, hogy kedvencünk megfelelő védelemben részesül, el kell oszlatnunk egy népszerű mítoszt – a benti kedvencek nem igényelnek védelmet. Ez a közhiedelem nem is állhatna távolabb az igazságtól. A szigorúan beltéri környezet nem mentes a parazitáktól – a felhőkarcolók legmagasabb emeletéig is feljuthatnak a szúnyogok és a lepkeszúnyogok. A kullancsok megbújhatnak a ruházatunkban, és előbukkanhatnak, ha egy vonzóbb gazdaszervezet kerül a látóterükbe. A bolhák tudtunk nélkül beköltözhetnek az ágyunkba, kanapénkba és bútorainkba.

A következő lépés szoros együttműködést igényel az állatorvosokkal, különösen mikor a tanácsok megfogadásáról és a megfelelő védelem kiválasztásáról van szó.

A végső lépés az lenne, hogy a kormányok szigorú előírásokat és felügyeletet vezessenek be a kedvtelésből tartott állatok utazásával kapcsolatban.

Összefoglaló

A sok bizonytalanság és befolyásoló tényező miatt nehéz megjósolni, hogy a jövőbeli éghajlatváltozás hogyan befolyásolja a vektorokat és a vektorok által terjesztett betegségeket. Nyugodtan mondhatjuk azonban, hogy a jövőbeni eseményeket elsősorban az határozza meg, hogy milyen határozottan reagálunk.

Erőteljes reakciónknak alapvetően több létfontosságú szempontból kell állnia. Először is, a környezet védelmével le kell lassítanunk az éghajlatváltozás progresszióját. Másodszor, éberen ellenőriznünk kell a vektorok tevékenységét, hogy kedvencünket egész évben megvédhessük. Végső soron fel kell hívnunk a figyelmet a változásokra, arra, hogy mivel járnak, és meg kell akadályozni hatásukat. Ez az utolsó szempont mindent és mindenkit megvéd – főként kedvenceinket és minket.
Az átlagos globális hőmérséklet várhatóan 4–5⁰C-kal emelkedik a század végére. A környezet, a vektorok és a gazdaszervezetek közötti egyensúly még soha nem volt ilyen törékeny. Ezért itt az ideje tenni valamit a folyamatban lévő változások ellen.